A Galette des rois a hagyomány szerint Vízkeresztkor kerül a franciák asztalára. Isteni mandulakrémes pitéről van szó, amit szívesen ennék bármikor.
Vízkereszt (franciául Épiphanie) napja január 6., a magyar néphagyomány ismeri, de ünnepként ma már nem tartjuk számon. Franciaországban azonban jelen van a mai napig, ha más nem, a Királyok pitéje (galette des rois, vagy nevezik parisienne-nek is) készítésében, evésében. Mivel családi vagy baráti körben szokás a pitét felvágni, a Vízkereszt utáni első vasárnap szokták elkészíteni. Amúgy országszerte szinte egész januárban kapható a pékségekben. 
A szaturnáliától a háromkirályokig
Ezen az ünnepen a római katolikus egyház a háromkirályok látogatását ünnepli, pedig korábban más történéseket is összekapcsoltak ezzel az ünneppel, így Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, vagy Jézus első csodáját, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Nevében Jézus keresztségét idéző keleti hagyomány, a vízszentelés megmaradt. Mi már csak a karácsonyfa leszedését kötjük január 6-hoz.
Nem így a franciák, akik viszont egy még korábbi szokást elevenítenek fel ilyenkor (a lényeg, hogy lehessen enni). Ez a szaturnália (Saturnalia), amit a római korban a december 17-én, a téli napforduló idején Szaturnusz isten tiszteletére ültek meg.
A sötétség visszahúzódását, fény visszatértét minden nép megünnepelte, mégpedig lakomával, tánccal, vigasságokkal. A rómaiak idejében a mulatság már egy hétig is eltartott, és része volt az is, hogy szünetelt a munka, a gazdagok egy asztalnál lakomáztak a szegényekkel, még ajándékokat és rózsakoronát is adtak nekik. Sőt olyankor még az egyébként tiltott kockajáték is megengedett volt, és kockával – estenként babbal – sorsolták ki a szaturnáliakirályt, “a nap királyát”, aki a lakomákon a fő helyet kapta. 
A középkorban a szaturáliából kialakult a bolondok lakomája (Festus Fatuorum), ami pl. Franciaországban azt jelentette, hogy megválasztották az ünnep pápáját, és vele figurázták ki a templomi szertartásokat. II. Bourbon Lajos herceg idején minden évben egy nyolc éves éves gyereket választottak a nap királyává, mégpedig a város legszegényebb családjából valót. Ő másnap együtt ebédelhetett a herceggel, majd a majordomus a főurak körében gyűjtést szervezett neki. Az összeg csaknem 100 frank is lehetett, amit az apjának adtak, hogy fedezhesse a fiú taníttatását.
Frangipani mandulakréme
Már ekkor is leveles tésztából készült az ünnepi sütemény, de Medici Katalin alakult ki a mai galette, mégpedig az olasz cukrász, Césare Frangipani receptje alapján. Ő töltötte meg a leveles tésztát mandulakrémmel (két harmad mandula-, egy harmad vaníliakrém), amit aztán róla neveztek el frangipannak.
A 18. században már mindenki ezt sütötte Franciaországban, még XIV. Lajos asztalára is került, egészen a francia forradalomig, amikor is, természetesen, betiltották a királyi édességet. A szokást azonban nem sikerült, így a pite akkoriban az egyenlőség pitéje (galette d’Égalité) nevet viselte, az alkalom pedig a “Jó szomszédság ünnepe” (fête du Bon Voisinage) lett, egészen a kommün bukásáig. Van ahol, az első szeletet félrerakták a Szűznek, a másodikat a szegényeknek.
A januári galettezés mai napig él és virul: a süteménybe rejtenek egy babszemet (lóbabot, franciául fève), és aki megtalálja, ő lesz az ünnep királya, illetve királynője, és övé lesz a pitét díszítő papírkorona is. Manapság (a 19. század második felétől) gyakran nem is babszem, hanem valamilyen apró porcelánfigura kerül bele, amit sokat gyűjtenek is (ők a favophilek). A franciák imádják ezt a szokást, rengeteg családban el is készül a galette des rois. És nem csak Franciaországban, hanem Québec-ben, Svájcban, Belgiumban, Luxemburgban, sőt Libanonban is
Szerencsére elég egyszerűen elkészíthető, íme a recept:
Hozzávalók:
leveles tészta – én két csomag kinyújtott tésztát használtam
a krémhez:
4 tojás sárgája
100g porcukor
80g puha vaj
200g őrölt mandula
a tetejére:
1 felvert tojás
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 210C fokra.
A tojássárgákat krémesre keverjük a porcukorral.
Hozzáadjuk a vajat és az őrölt mandulát. Egynemű krémmé keverjük.
A tésztából kivágunk két egyforma kört.
Az egyiket sütőpapírra fektetjük, rákenjük a krémet, úgy, hogy a szélén maradjon üresen 2 cm tészta.
Elrejtjük a krémben a babot/mogyorószemet/procelánfigurát, majd ráfektetjük a másik tésztalapot.
Jól összenyomkodjuk a széleket. A tetejére kés hegyével mintát rajzolunk, néhány helyen megszurkáljuk. Megkenjük felvert tojással.
10 percet sütjük 210C fokon, majd 20 percet 200C fokon.
Ebből egy 24-26 centiss, normál méretű galette lesz, ami semmi ahhoz képest, amit a Macron elnöknek sütöttek 2018-ban. Az negyvenszer ekkora volt. 1975 óta kap galettet a francia köztársasági elnök galettet – bab nélkül.
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet!
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Francia kaland blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a Francia kaland bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: