{"version":"1.0","provider_name":"Francia kaland","provider_url":"https:\/\/franciakaland.cafeblog.hu","author_name":"P\u00e1rdi Zs\u00f3fia","author_url":"https:\/\/franciakaland.cafeblog.hu\/author\/pardi-zsofiagmail-com\/","title":"\u00c9kszertet\u0151k","html":"<p><strong>Ezek a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 cserepek mindig ott vannak a burgundiai h\u00e1ztet\u0151k\u00f6n, de azt hiszem, nem v\u00e9letlen, hogy \u00e9ppen kar\u00e1csonykor jutottak eszembe\u00a0 Sz\u00edneik, csillog\u00e1suk illik az \u00fcnnep f\u00e9nyeihez.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n<p><!--more-->Burgundia k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kiemelked\u0151 helyet foglalnak el a sz\u00ednes m\u00e1zas, trap\u00e9z alak\u00fa cserepekkel (tuile verniss\u00e9e) bor\u00edtott h\u00e1ztet\u0151k.<\/p>\r\n<p>L\u00e1thatjuk \u0151ket a legpomp\u00e1sabb \u00e9p\u00fcleteken, palot\u00e1kon, egyszer\u0171 lak\u00f3h\u00e1zakon, de ak\u00e1r egy k<span style=\"font-weight: 400\">is buszmeg\u00e1ll\u00f3 es\u0151tet\u0151j\u00e9n is.<\/span><\/p>\r\n<p>[gallery ids=\"419,424,421,422,434,427,426,425,435\"]<\/p>\r\n<p>Sz\u00e1momra mind k\u00f6z\u00fcl a legk\u00e1pr\u00e1zatosabb a Beaune-i <strong>Hocpices<\/strong>, m\u00e1s n\u00e9ven H\u00f4tel-Dieu de Beaune teteje. Az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet leny\u0171g\u00f6z\u0151, pl\u00e1ne, hogy k\u00f3rh\u00e1znak \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9s k\u00f3rh\u00e1zk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 500 \u00e9ven \u00e1t, eg\u00e9szen a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig. (B\u0151ven meg\u00e9r majd m\u00e9g egy posztot!)<\/p>\r\n<p>[gallery ids=\"453,454,455,456,457,458,459,460,461\"]<\/p>\r\n<p>F\u00e9nyes palatet\u0151kkel tal\u00e1lkozhatunk Ile-de-France-on vagy Normandi\u00e1ban m\u00e1r a 12. sz\u00e1zad \u00f3ta. Val\u00f3j\u00e1ban a f\u00e9nyes m\u00e1z mint bevonat m\u00e1r a r\u00f3mai kor \u00f3ta haszn\u00e1latos \u00e9getett cser\u00e9pb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9p\u00edt\u0151anyagokon. A sz\u00ednes cserepek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek technik\u00e1ja Burgundi\u00e1ban ciszterci rendet alap\u00edt\u00f3 <strong>Citeaux-i ap\u00e1ts\u00e1g<\/strong>hoz k\u00f6thet\u0151 (11. sz\u00e1zad ut\u00e1n).<\/p>\r\n<p>M\u0171v\u00e9szi szintre fejlesztett\u00e9k az agyag alap\u00fa, \u00e9getett, \u00e9s m\u00e1zazhat\u00f3 \u00e9p\u00edt\u0151anyagok - tet\u0151cser\u00e9p, t\u00e9gla, csempe -\u00a0 k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, haszn\u00e1lat\u00e1t. Tucatnyi cser\u00e9p- \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1rt\u00f3 \u00fczemet hoztak l\u00e9tre a helyi agyagkitermel\u0151 b\u00e1ny\u00e1k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Minden megvolt helyben, amire sz\u00fcks\u00e9g volt: v\u00edz a helyi foly\u00f3kb\u00f3l, s\u00f3 a Jura-hegys\u00e9gb\u0151l, a kemenc\u00e9k f\u0171t\u00e9s\u00e9hez elegend\u0151 fa a d\u00fas erd\u0151kb\u0151l. A Citeaux-i ap\u00e1ts\u00e1g m\u00fazeum\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 p\u00e1r csod\u00e1s d\u00edsz\u00edtett darab.<\/p>\r\n<p>[gallery ids=\"439,440,442\"]<\/p>\r\n<p>K\u00e9sz\u00edt\u00e9skor a ki\u00e9getett cser\u00e9pre m\u00e1zat kennek, melynek alapja s\u00f3 \u00e9s \u00f3lom vagy \u00f3n. Ehhez adnak tov\u00e1bbi \u00e1sv\u00e1nyi s\u00f3kat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednekhez. Ezut\u00e1n \u00fajra ki\u00e9getik, ekkor kapja meg v\u00e9gleges - s\u00e1rga, narancs, z\u00f6ld, v\u00f6r\u00f6s, barna - sz\u00edn\u00e9t.<\/p>\r\n<p>\u00c9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny csod\u00e1latos \u00e9p\u00fclet a sok k\u00f6z\u00fcl m\u0171remek \u00e9kszercserepekkel.<\/p>\r\n<p>[gallery ids=\"443,444,445,446,447,448,449,450,451\"]<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/franciakaland.cafeblog.hu\/files\/2018\/12\/IMG_20180813_110720-1-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}